A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. elkészítette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területére vonatkozóan a térség 2020-2030 időszakra vonatkozó klímastratégiáját.
A Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia célja, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára és a megyei klímastratégiákra épülve összegezze és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a Balaton térség aktív szerepvállalását a klímaváltozás csökkentése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás területén. A stratégia mitigációs, adaptációs, tudatformálási és pénzügyi ösztönző intézkedések megvalósítását irányozza elő.
A Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia indokoltsága:
A hazai klímapolitikai keretének és alapdokumentumának számító Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-2) az Országgyűlés 23/2018. (X. 31.) OGY határozatával fogadták el. A 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia bemutatja:
- az éghajlatváltozás országos szintre megállapított és összefoglalt hatásainak és a hazai sérülékenységnek az értékelését,
- a kibocsátás-csökkentési célokat és prioritásokat,
- az alkalmazkodási irányokat és
- az ezek sikeres megvalósításához elengedhetetlen szemléletformálás szükségességét.
A NÉS-2 tartalmazza a Hazai Dekarbonizációs Útitervet (HDÚ), a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát (NAS), valamint a célok elérését szolgáló Horizontális eszközöket, amelyek közt a szemléletformálás is megjelenik.
A NÉS2 céljaival összhangban elkészültek, illetve elfogadták a Somogy, Veszprém, illetve Zala megyei klímastratégiákat 2019 tavaszán.
A hazai klímapolitikai tervezés az országos jellemzők figyelembevételével készült el, azonban a hatások földrajzi térségenként mások és mások, az országon belül is eltérő kitettségű és érintettségű területek vannak. A természetföldrajzi alapú felosztás helyett megyei szintű klímastratégiák kidolgozására került sor, ami nem veszi figyelembe a Balaton és vízgyűjtője mint ökológiai rendszer egységét, valamit azt, hogy a tó a környező területek éghajlatára, meteorológiai eseményeire erős hatással van. A tó és környezete, ezáltal kialakít egy a klímaváltozás szempontjából csakis egyben és önállóan vizsgálható térséget, mely a megyéktől eltérő klímaspecifikus adaptációs megközelítést igényel.