A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. elkészítette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területére vonatkozóan a térség 2020-2030 időszakra vonatkozó klímastratégiáját.

A Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia célja, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára és a megyei klímastratégiákra épülve összegezze és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a Balaton térség aktív szerepvállalását a klímaváltozás csökkentése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás területén. A stratégia mitigációs, adaptációs, tudatformálási és pénzügyi ösztönző intézkedések megvalósítását irányozza elő.

A Balaton Kiemelt Térségi Klímastratégia indokoltsága:

A hazai klímapolitikai keretének és alapdokumentumának számító Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-2) az Országgyűlés 23/2018. (X. 31.) OGY határozatával fogadták el. A 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia bemutatja:

  • az éghajlatváltozás országos szintre megállapított és összefoglalt hatásainak és a hazai sérülékenységnek az értékelését,
  • a kibocsátás-csökkentési célokat és prioritásokat,
  • az alkalmazkodási irányokat és
  • az ezek sikeres megvalósításához elengedhetetlen szemléletformálás szükségességét.

A NÉS-2 tartalmazza a Hazai Dekarbonizációs Útitervet (HDÚ), a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát (NAS), valamint a célok elérését szolgáló Horizontális eszközöket, amelyek közt a szemléletformálás is megjelenik.

A NÉS2 céljaival összhangban elkészültek, illetve elfogadták a Somogy, Veszprém, illetve Zala megyei klímastratégiákat 2019 tavaszán.

A hazai klímapolitikai tervezés az országos jellemzők figyelembevételével készült el, azonban a hatások földrajzi térségenként mások és mások, az országon belül is eltérő kitettségű és érintettségű területek vannak. A természetföldrajzi alapú felosztás helyett megyei szintű klímastratégiák kidolgozására került sor, ami nem veszi figyelembe a Balaton és vízgyűjtője mint ökológiai rendszer egységét, valamit azt, hogy a tó a környező területek éghajlatára, meteorológiai eseményeire erős hatással van. A tó és környezete, ezáltal kialakít egy a klímaváltozás szempontjából csakis egyben és önállóan vizsgálható térséget, mely a megyéktől eltérő klímaspecifikus adaptációs megközelítést igényel.