Világörökségi Várományos Helyszín

A Balaton-felvidéki kultúrtáj 33 települést érintően 2015-ben került fel a világörökségi várományos helyszínek listájára köszönhetően kiemelt értékeket hordozó területeinek, melyek közös alapja a több millió éves földtörténeti múlt, a csodálatos flóra és fauna, az itt megjelenő ember, aki az őskortól napjainkig a földfelszín adottságaihoz alkalmazkodva használta, formálta ezt a tájat.

A Balaton Fejlesztési Tanács hosszú évek óta elkötelezett, hogy aktív szerepet vállalva segítse a Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi helyszínné válási folyamatát. A 2000-es évek elején Tanács közreműködésével széles körű egyeztetések kezdődtek a térség örökségének megőrzése céljából, illetve veszélyeztetettsége okán a világörökségi várományosi helyszínek jegyzékébe való bekerülés érdekében. A világörökségi helyszínné való felterjesztést követően 2019-ben a Tanács A Balaton Világörökségéért Alapítvány és világörökségi szakértők bevonásával egy szakmai munkát indított a Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi koncepció felülvizsgálata céljából (1. ütem). A kutatómunka során felvetett, további vizsgálatokat igénylő kérdések megválaszolása érdekében 2024 ben – A Balaton Világörökségéért Alapítvány megvalósításában - újabb felülvizsgálatra került sor (2. ütem), tekintettel a világörökségi értékek megóvására irányuló szabályok megváltozására.

A felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve készült el a területre vonatkozó világörökségi Előzetes Értékelési dokumentáció (Preliminary Assessment), melyet az Építési és Közlekedési Minisztérium 2025. szeptember 15-én benyújtott az UNESCO Világörökség Központjába.

Az előzetes értékelés eredményéről az UNESCO Világörökség Bizottsága várhatóan egy év múlva, 2026 őszén küld majd visszajelzést, amelynek pozitív elbírálása esetén megkezdődhet a világörökségi felterjesztési dokumentáció összeállítása.

A “Balaton-felvidéki kultúrtáj” Világörökségi Várományos Helyszín fekvése, elhelyezkedése

A Balaton északi partján elhelyezkedő világörökségi várományos helyszín a Tihanyi-félsziget, Aszófő, Örvényes, a Tapolcai-medence, a Káli-medence és a Hévízi-tó természeti, illetve kulturális örökségi védettség alatt álló területeit, Balatonfüred reformkori városrészének műemléki védelem alatt álló területét, továbbá a keszthelyi Festetics Kastélyt, kastélyparkot és a Georgikon-major történeti épületegyüttesét foglalja magába. A Balaton-felvidéki kultúrtáj e kiemelt értékeket hordozó területeinek meghatározó, közös alapja a több millió éves földtörténeti múlt, amely vulkáni működéssel is együtt járó folyamataival és azok utóhatásaival (Pl.: gyógyhatású meleg-vizek és ásványvízforrások) hozta létre a változatos, mégis harmonikus egységet alkotó tájat. A területen megjelenő ember az őskortól napjainkig a földfelszín adottságaihoz alkalmazkodva használta, formálta ezt a tájat (mezőgazdaság, halászat, szőlőművelés, bazaltbányászat, (gyógy) fürdőkultúra), amely az itt élő népek – köztük kelták, rómaiak, szlávok és magyarok – által megvalósított kulturális és kommunikációs kölcsönhatások nyomán vált kiemelkedő jelentőségű kultúrtájjá. A „Balaton-felvidéki kultúrtáj” várományos helyszín a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén jelenleg 33 települést érint, melyet a 2015. június 2-án kihirdetésre került a „27/2015. (VI. 2.) a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről” című MvM rendelet tartalmaz.

A Balaton-felvidék térsége csupán egy kis pont a Világ térképén, de csodálatosan koncentrálva tartalmazza azt, amit elvárhatunk az emberiség kulturális öröksége szempontjából éppen egyedisége, természeti, épített és szociális értékei miatt e bámulatos szépségű vidéktől. Ez a kultúrtáj, amely az emberi tevékenység és a természeti környezet harmonikus kölcsönhatása révén alakult ki, s amelyet a már nyolc évezrede itt találkozó különböző kultúrák formáltak – kiemelkedő kultúrtörténeti, földművelés-gazdálkodástörténeti és néprajzi értékeket hordoz, illetve gazdag fürdőkultúrával és természetgyógyászattal rendelkezik.

A táj települései természetesen tükrözik ezt a sokféleséget, ugyanakkor jellegzetes, erre a vidékre jellemző képet mutatnak régi borospincéikkel, nádtetős parasztházaikkal, templomaikkal és modern, de a tájba jól illeszkedő épületeikkel. E vidék egyik legfontosabb jövedelemforrása a turizmus, s nem csupán ámulatba ejtő szépségű tájegységi értékei miatt, hanem a vidéki közösségek kultúrája, az építészet, a kézműves tradíciók okán, továbbá történeti gasztronómiája, kitűnő borai és a lakosság vendégszeretete folytán, melyek egyaránt fontosak az itt élők, az ide látogató vendégek, turisták számára.

A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományos helyszín felelős fenntartása és sokoldalú fejlesztése hazánk turizmusának elhivatott szereplői, a vagyonkezelők, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztésében elkötelezettek és a helyi közösségek optimális együttműködése során érhető el – figyelemmel a kultúrkörnyezet érzékenysége és turisztikai eltartó képességének határaira – kihasználva gazdasági jelentőségét (az örökségturizmus révén), szociális jelentőségét (a társadalmi örökségtudat és lelkiismeret révén) és a szellemi örökség továbbadása jelentőségét (az oktatás, nevelés, szellemi élet és művészet terén). A Balaton térség örökség-megőrzésének jövőbeni célja a Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományos helyszín értékeinek védelme, a világgal való megismertetése a Világörökség helyszín cím elnyerése által.