Örökségünk a klímaváltozás árnyékában

Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá váló extrém időjárási események, például az aszályok, árvizek és hőhullámok, súlyos veszélyt jelentenek Európa kulturális és természeti örökségére.

A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség részvételével megvalósuló INACO projekt célja olyan eszközök, stratégiák és irányítási tervek kidolgozása, amelyek segítségével a helyi hatóságok hatékonyabban védhetik meg természeti értékeiket és kulturális örökségüket, történelmi helyszíneiket az extrém időjárási események következményeitől.

A projekt célkitűzéseiről és az eddig megvalósult eredményeiről, az EU Research ismeretterjesztő magazinnak a projekt koordinátora, Alessandra Bonazza, az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Atmoszfératudományi és Éghajlati Intézet kutatója, nyilatkozott.

Az éghajlatváltozás következtében nő az olyan szélsőséges időjárási események előfordulása, amelyek komoly károkat okozhatnak az örökségi helyszínekben. Bonazza példaként említi a 2002-es közép-európai áradásokat, amelyek hatalmas pusztítást végeztek az épületekben és a kulturális értékekben többek között Prágában és az osztrák Wachau-völgyben. Bonazza rámutat, hogy a víz visszahúzódása után is fennmaradhatnak másodlagos károk. A falakba szivárgó víz biológiai bomlást és sókristályosodást idézhet elő, ezáltal veszélyeztetve az épületek szerkezeti stabilitását.

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló INACO projekt célja a veszélyeztetett örökségi helyszínek ellenállóképességének javítása az éghajlatváltozással szemben. A projekt az épített örökség megőrzése mellett a természeti helyszínek megóvására is kiterjed. Ide tartozik például a száraz kőfalakkal tagolt, teraszos mediterrán tájak védelme is. Ez a hagyományos építési technika az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján is szerepel. A projekt keretében megvalósuló vizsgálatok olyan térségekre fókuszálnak, amelyek különösen érzékenyek a szélsőséges időjárás hatásaira, például folyóvölgyekre vagy part menti térségekre. A projekt több kísérleti helyszínen dolgozik: a Balaton partján, a Duna mentén, az Ombla folyó környékén Dubrovnik mellett, valamint az olasz Pó-deltában.

A projekt fontos eleme a helyi lakosság és önkormányzatok aktív bevonása. A projekt partnerek kerekasztal-beszélgetéseket, workshopokat és helyi konzultációkat szerveznek annak érdekében, hogy az érintett közösségek maguk jelölhessék ki, mely helyszínek és értékek élvezzenek prioritást a védelem során. Ez a megközelítés segíti, hogy a kialakított stratégiák valós igényekre épüljenek, és egyben segíti az intézkedések társadalmi elfogadottságát is.A projekt egyik legfontosabb eredménye egy ingyenesen hozzáférhető webes GIS-platform létrehozása, amely valós idejű környezeti és éghajlati adatokat biztosít a felhasználóknak. A rendszer különböző éghajlati modellek és földmegfigyelési adatbázisok, például a Copernicus légköri megfigyelő szolgáltatás információt dolgozza fel. Ez lehetővé teszi a kockázatok, például az árvíz- vagy aszályveszély, pontosabb előrejelzését, valamint a kulturális örökségi helyszínek sérülékenységi vizsgálatát. Tervben van továbbá egy mobilalkalmazás fejlesztése is, amely a lakosság számára is elérhetővé teszi majd az információkat.

A projekt nemcsak technikai eszközöket fejleszt, hanem a szakmai kapacitásépítést is kiemelten kezeli. Bonazza elmondása szerint kidolgoznak egy képzési tananyagot a kockázatkezelésben dolgozó szakemberek számára, amely lefedi a legfontosabb témákat: az előrejelzéstől a mentési protokollokig. A cél, hogy a kulturális örökség védelme beépüljön a helyi éghajlatváltozási és alkalmazkodási stratégiákba.

Bonazza hangsúlyozza, hogy bár az emberi élet védelme mindig elsődleges, Európa országai elkötelezettek a kulturális örökségük megőrzése mellett. Ennek érdekében szükség van speciális mentőcsapatokra, előre meghatározott prioritási listákra és biztonságos tárolóhelyekre, amelyek segítik a gyors reagálást egy-egy katasztrófahelyzetben.A projekt figyelembe veszi, hogy a kulturális örökség nem csupán identitásunk része, hanem a helyi gazdaság alapja is, különösen a turizmuson keresztül. Olyan városokban, mint Dubrovnik, a turizmus kulcsszerepet játszik, ugyanakkor a túlzott látogatói nyomás növeli a károsodás kockázatát. Az INACO projekt partnerei ezért a turizmus hatásait is beépítik a sérülékenységi és gazdasági elemzésekbe, hogy a természetvédelemi szempontok és a turisztikai érdekek érvényesítése egyensúlyban maradjon. Mindazonáltal a projekt elsődleges célja továbbra is a hatékony kezelési tervek kidolgozása, nem pedig a turisztikai szabályozás.

Végül, de nem utolsó sorban a projekt partnerei egy szándéknyilatkozat kidolgozását is tervezik, amelyet a részt vevő intézmények aláírhatnak, ezáltal is megerősítve elkötelezettségüket a projekt keretében kidolgozásra került megoldások alkalmazása mellett. A projekt keretében alkalmazott módszerek más térségekre is átültethetők, mivel rugalmas és adaptálható megközelítést képviselnek.Összességében az INACO projekt kiváló példája annak, hogyan lehet a tudomány, a technológia és a közösség bevonása segítségével megőrizni Európa kulturális és természeti örökségét az éghajlatváltozással szemben, ezáltal biztosítva, hogy ezeket az értékeket a jövő generációi is megismerhessék.

Alessandra Bonazzával készült angol nyelvű cikk teljes terjedelmében az alábbi linken olvasható el: https://issuu.com/euresearcher/docs/inaco?fr=sMWI2...