INACO Zárókonferencia
Az aszály a kulturális örökségünket is veszélyezteti
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok nem csupán a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a természeti környezetet érintik, hanem kulturális örökségünk fennmaradását is veszélyeztetik. Ezt a kevésbé ismert, ám egyre jelentősebb problémát az INACO nemzetközi projekt zárókonferenciáján elhangzott szakmai előadások is megerősítették. A rendezvényre 2026. november 11-én az ausztriai Kismartonban (Eisenstadtban), az Esterházy-kastélyban került sor. A projekt magyarországi partnereként a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség is részt vett a szakmai eseményen.
Az Európai Unió támogatásával, az Interreg Central Europe Program keretében megvalósuló INACO projekt célja, hogy elősegítse Közép-Európa kulturális és természeti örökségének megóvását az éghajlatváltozás egyre erőteljesebben jelentkező hatásaival szemben. A 2024 júniusában indult projekt keretében a partnerek olyan innovatív kockázatkezelési módszereket, stratégiákat és digitális eszközöket dolgoztak ki, amelyek támogatják az örökségi helyszínek védelmét és az éghajlati veszélyekre való felkészülést.
Az aszály nem csak a mezőgazdaság problémája
A klímaváltozás kapcsán az aszály és a vízhiány következményeiről elsősorban a mezőgazdasági termelés, a vízkészletek csökkenése vagy a természetes élőhelyek állapotának romlása kapcsán esik szó. A tartós szárazság azonban az épített és kulturális örökségre is komoly hatással lehet.
A talaj kiszáradása, zsugorodása és az ebből eredő talajmozgások veszélyeztethetik a történelmi épületek stabilitását, repedéseket és szerkezeti károsodásokat idézhetnek elő. A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, a nedvességtartalom változása, valamint a száraz időszakokat követő heves esőzések tovább fokozhatják az örökségi értékek sérülékenységét. Mindez nemcsak az egyes műemlékeket, hanem a történeti tájakat, régészeti lelőhelyeket és a kulturális örökség részét képező természeti környezetet is érintheti.
Az INACO projekt egyik fontos üzenete, hogy a kulturális és természeti örökség védelmét szorosan össze kell kapcsolni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással. A károk bekövetkezése utáni beavatkozások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre, a veszélyek időben történő felismerésére és a megfelelő kockázatkezelési intézkedések kidolgozására.
Nemzetközi együttműködés az örökségi értékek megóvásáért
A zárókonferencia három tematikus szekcióban járta körül a kulturális és természeti örökség klímaváltozással szembeni ellenálló képességének erősítését. Az előadások az együttműködés, a helyi szereplők bevonása, a megelőzés és a felkészülés fontossága mellett a digitális technológiák alkalmazási lehetőségeit is bemutatták. A kockázati térképek, a sérülékenységi vizsgálatok és a korszerű térinformatikai megoldások egyaránt hozzájárulhatnak az örökségi értékeket fenyegető veszélyek felismeréséhez és a megfelelő intézkedések megtervezéséhez.
Az INACO projekt mintaterületein szerzett tapasztalatok és a bemutatott nemzetközi példák pedig azt szemléltették, hogyan alkalmazhatók a kockázatkezelési módszerek a gyakorlatban, különböző adottságú és eltérő éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszíneken.
Új szerepkör az örökségvédelemben: kockázatkezelési menedzser
Az INACO projekt egyik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökség védelmét szolgáló kockázatkezelési menedzser (risk manager) munkakör kialakítására vonatkozó javaslat. A pozíció létrehozását indokolja, hogy a klímaváltozással összefüggő kockázatok kezelése összetett, több szakterületet érintő feladat, amely az örökségvédelem, a természetvédelem, a vízgazdálkodás, a katasztrófavédelem és a helyi döntéshozatal szereplőinek szoros együttműködését igényli.
A kockázatkezelési menedzser integráló, koordináló szerepet tölt be: összekapcsolja az érintett szakterületek és intézmények munkáját, elősegíti az éghajlati kockázatokkal kapcsolatos információk gyakorlati hasznosítását, valamint összehangolja a megelőzést, a felkészülést és a szükséges beavatkozások tervezését. A munkakör hozzájárul ahhoz, hogy a kockázatkezelés ne elszigetelt intézkedések sorozata, hanem az örökségi helyszínek kezelésének szerves része legyen.
A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint az ahhoz kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is. Az online elérhető képzés a digitális kockázatértékelési eszközök használata mellett gyakorlati útmutatást nyújt a működési eljárásrendek, a veszélyhelyzeti intézkedési protokollok és a hosszú távú kockázatkezelési tervek kidolgozásához.
A Balaton térségének tapasztalatai – fókuszban a fonyódi magaspart
A konferencián a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szakértője, Heizler Zoltán is bemutatta az INACO projekt magyarországi mintaterületén szerzett tapasztalatokat.
A hazai projekttevékenységek középpontjában a fonyódi magaspart és környezetének kulturális és természeti értékei álltak. A Balaton déli partjának jellegzetes táji eleme, a magaspart különösen érzékeny a szélsőséges időjárási eseményekre, a csapadékviszonyok változására és az ezekkel összefüggő felszínmozgásokra.
A projekt keretében végzett munka hozzájárul a területet érintő éghajlati kockázatok jobb megismeréséhez, az örökségi értékek sérülékenységének feltárásához, valamint a megelőzést és a felkészülést szolgáló intézkedések megalapozásához.
A fonyódi mintaterület példája jól szemlélteti, hogy a kulturális és természeti értékek védelme, a táji adottságok megőrzése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egymástól elválaszthatatlan feladatok.
Közös kihívások a Balatonnál és a Fertő-tónál
A zárókonferenciát megelőző napon, november 10-én került sor az INACO projekt nemzetközi partnertalálkozójára, amelyen a résztvevők áttekintették az elért szakmai eredményeket és a projekt lezárásával kapcsolatos feladatokat.
A találkozóhoz kapcsolódó szakmai program keretében a partnerek megismerkedtek a Fertő-táj UNESCO világörökségi helyszín értékeivel, majd ellátogattak a Fertő–zug Nemzeti Parkba (Nationalpark Neusiedler See–Seewinkel). A szakvezetés során kiemelt figyelmet kaptak a klímaváltozás Fertő-tóra és környezetére gyakorolt hatásai, valamint a terület különleges élővilágának megőrzésével kapcsolatos kihívások.
A Balatonhoz hasonlóan a Fertő-tó térségében is komoly kihívást jelent a tartós vízhiány és az alacsony vízállás. A csapadékhiány nemcsak a tó vízkészletét, hanem a környező szikes tavakat és a talajvízkészleteket is érinti.
A projekt lezárul, a munka folytatódik
Az INACO projekt eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a kulturális és természeti örökség hosszú távú megőrzése érdekében a klímaváltozás hatásait már a tervezési és döntéshozatali folyamatok során is figyelembe kell venni.
A nemzetközi együttműködés során kidolgozott módszerek, digitális eszközök és kockázatkezelési megközelítések a projekt lezárását követően is támogathatják a helyi és térségi szereplők munkáját.
A Balaton térségében különösen fontos, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ne csupán a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság vagy a természetvédelem területén jelenjen meg, hanem kulturális örökségünk megóvásának is szerves részévé váljon. A ma meghozott megelőző intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a térség egyedülálló természeti és kulturális értékei a jövő generációi számára is fennmaradjanak.
