HU | EN
logo logo

Balaton Fejlesztési Tanács
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.

HU | EN

Fórum - a balatoni szabadtéri rendezvények zajhatásának mérséklésére 2018.05.17

ÖSSZEGZÉS

a „Párbeszéd és lehetőségek a balatoni szabadtéri rendezvények zajhatásának mérséklésére” 

című szakmai fórumról

A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a Balatoni Partnerségi Napok keretében fórumot szervezett „Párbeszéd és lehetőségek a balatoni szabadtéri rendezvények zajhatásának mérséklésére” címmel 2018. május 17-én.

A fórum célja volt, hogy helyet biztosítson a rendezvényekre, különösen a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó zajterhelési szabályozások, helyi települési szabályozások ismertetésére, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megrendezett fesztiválok, koncertek, szabadtéri rendezvények zajterheléssel kapcsolatos tapasztalatainak megosztására, jó gyakorlatok bemutatására, a jövőt érintően megoldási javaslatok bemutatására – műszaki akusztikai és tudományos kutatók, valamint neves szakértők részvételével.

A fórum keretében előadások hangzottak el az alábbi témákban:

  • A rendezvények szerepe a Balaton turisztikai régió életében, felmerült problémák felvázolása (Balatoni Integrációs Kft.)
  • A rendezvényszervezők igényei, érdekei, törekvései és lehetőségei a rendezvények szervezése, lebonyolítása során, A Sziget fesztivál esetében megvalósult zajhatást csökkentő intézkedések, egyeztetési folyamat eredménye (Dr. Rosner Gábor Sziget Szervezőiroda)
  • A szabadtéri hangterjedés jellemzői (Dr. Augusztinovicz Fülöp egyetemi tanár, MTA tag, Budapesti Műszaki Egyetem)
  • Rendezvény-hangrendszerek zajhatásának csökkentési lehetőségei  (Dr. Balogh Géza ügyvezető igazgató, kandidátus, műszaki akusztikai szakértő,  Interton Group Kft.)
  • A hanghatás mértékének mérési lehetőségei fesztiválok esetén (Dr. Bite Pál Zoltán ügyvezető igazgató, Vibrocomp Kft.)
  • Központi szabályozási háttér, jogszabályi háttér bemutatása (Melegh Gábor környezetvédelmi ügyintéző, Somogy Megyei Kormányhivatal, Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Környezetvédelmi Osztály
  • Az önkormányzatok szabályozási, beavatkozási lehetőségei (Dr. Kelemen Katalin törvényességi felügyeleti szakügyintéző, Somogy Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály)

Az előadásokat követően az alábbi kérdések, hozzászólások kerültek megfogalmazásra:

  1. Bagyó Sándor: Nappal és éjjel másként terjed a hang. A jogszabályok erre kitérnek?

Dr. Augusztinovicz Fülöp: A jogszabály más értéket határoz meg nappalra és éjszakára, de nem a hangterjedés miatt, hanem az emberek pihenési igénye miatt. Általában 10 dB a különbség a nappali és éjszakai zajszint között. Ugyanakkor a mély hangok nehezen irányíthatóak és a testen is érzékelhető rezgésként jelentkeznek.

       2. Garaguly István Ombudsmani Hivatal (OH): Dr. Kelemen Katalinhoz teszi fel kérdését.

Az OH évek óta vitát folytat a jogalkotókkal a központi szabályozás hiányáról ebben a témakörében. Rendre azt a választ kapják, hogy ezt önkormányzati szinten kell szabályozni.

Kérdése: Alkothatnak-e eljárási szabályokat az önkormányzatok, amelyek a központi szabályozás figyelembevételével határértékeket határoznak meg kizárólag közterületen megrendezett rendezvény esetén. Ilyen esetekben ki a másodfok? Van erre példa: Óbuda esetén a polgármester adja az engedélyt, Zamárdi rendeletében pedig a jegyző.

Dr. Kelemen Katalin válasza: Véleménye szerint lehet eljárási kérdéseket önkormányzati rendeletben szabályozni. A működési (hang keltési) időszakot például megszabhatja. A másodfok kérdésére helyben nem tud válaszolni, utána kell néznie.

Garaguly István: A Jogalkotó szerint, helyi közügy a zaj. Viszont a zaj nem áll meg a településhatáron, ezért mondja az OH, hogy országos szinten kellene szabályozni. A helyi közügy esetében a hatáskör a képviselőtestületé, aki származtathatja a polgármesterre, jegyzőre, stb. Ebben az esetben (ha nem a képviselőtestület a jog gyakorlója) a másodfok a képviselőtestület.

Dr. Augusztinovicz Fülöp: Szerinte ezt a kérdést minisztériumi szinten kellene rendezni.

       3. Tósoki Imre: Sajnálattal hallja, hogy nincs központi szabályozás. Viszont a települések esetében (pl: Zamárdi) nem nagyon érdeke ennek a szabályozása, hiszen komoly bevétel keletkezik az önkormányzatnál. Az ő (környező települések) lehetőségük a zamárdi rendezvények esetén a tárgyalás a szervezőkkel, amely során nagyon konstruktív volt a szervező cég képviselője, ezt köszönik. Az elhangzottak felhasználásával - a hangorientáció, hangirányítás témájában fognak tovább tárgyalni a szervezőkkel.

       4. Czeglédy Ákos: A monitoring, a visszajelzések fontosságára helyezi a hangsúlyt. Jó tapasztalat számukra a callcenter. Ha ez ismertebb lenne, akkor ez sokat segítene a rendezvény elviselésében. Azt tapasztalja, hogy aki betelefonál és hívását udvariasan kezelik, az jobban elviseli a későbbiekben a zajt. Fontos, hogy ez a kapcsolati lehetőség nagyobb nyilvánosságot kapjon. 

       5. Nagy Ákos: A kommunikáció fontosságára helyezi a hangsúlyt. Ez elvégeztethető akár a szervezők által is (szerződés kérdése). Fontos:

  • Az információ előzetes átadása, ismertetni előre a feltételeket (mettől-meddig lesz hangos, milyen pozitívumai vannak (egyéb hatások: turista, bevétel, stb.);
  • Mit profitál belőle a település;
  • Nagyon fontos a proaktív panaszkezelés. Kisebb rendezvényeknél nem fér bele a költségvetésbe egy callcenter, de lehet, hogy egy önkormányzati „zaj-email” cím már megfelelő, lehetőséget ad a panaszok elmondására, jelzésére. Főként odafigyelés és tájékoztatás kérdése a hangulat kezelése, hiszen amiről nem tud a lakosság, az nem is létezik a számukra

      6. Fekete Tamás: Fontosnak tartja a téma egyeztetését, és jónak tartaná a párbeszéd folytatását, A Balaton egy turisztikai övezet, a turisták jellemzően a "riviéra", kikapcsolódás érzését keresik. Természeseten figyelni kell az itt élőkre és az üdüdülőtulajdonoskra. A nagyerendezvények idején átalakul a vendégkör. 

Az információáramlás nagyon fontos kérdés. Jelenleg a piacon nagyon sok technikai rendszer, lehetőség van az információ átadásra, és – mint az előadók is megerősítették – ha van információja az embereknek, akkor nagyobb a tűrőképességük, toleranciájuk.

Fontos a tolerancia, tudomásul kell venni, hogy ez egy turisztikai régió programokkal, ha ide jön a vendég, akkor ezt el kell fogadni. Kiemeli még a tanácsadás szerepét. Jó lenne összerakni egy ismeretanyagot – főként a kisebb rendezvényszervezők számára - ami a rendezvények hanghatásai témájában adna tanácsot a szervezőknek.

      7. Tihanyi civil szervezet képviselője: Rossz tapasztalata van az információ átadással kapcsolatban – sajnos nem hitelesek az információk, nem akkor ér véget egy rendezvény amikorra meghirdetik, éjszaka is hangos a zene.

A tolerancia terén fontosnak tartja, hogy a szervezők részéről is jelenjen meg a tolerancia a nyugalomra vágyók irányából. A konkrét megoldást hiányolja a zajcsökkentésre.

      8. Bagyó Sándor: Fontos, hogy élettel teli módon és kulturáltan kell szórakozni. Viszont fontos a hang- és az időszaki határok meghatározása valamennyi rendezvény esetén.

A helyi közösség sok mindent meg tud tenni a rendezvények negatív hatásainak csökkentésére. Kiemeli a paloznaki parkolási problémák rendezését (nem büntetik, hanem udvarias levél a szélvédőre, megjelölve benne a hivatalos parkolót).

A kérdés nincs megfelelően szabályozva. Szükség van a  rendezvényekre, azt kell eldönteni, hogy emellett akarunk-e jogot biztosítani azoknak akik pihenni akarnak. Nincs szabályozva, hogy hány napig kell „nem aludni”, lehetne-e meghatározni pl, hogy 2-6 óra között csend van.

Adjunk segítséget a jegyzőknek, engedély kiadóknak. Véleménye szerint jelenleg a hivatalok technikai ismeretei hiányosak, technikai felszereltségük (nincs pl. zajszintmérő). Fontosnak tarja a monitoringot.

A fórum azt mutatja, hogy akarunk ezzel foglalkozni. A folyamat kezdetén vagyunk, reméli pár év múlva már megnyugtató válaszok lesznek.

      9. Holczer Réka, Balatonfüred TDM: Fesztivál résztvevőként az a tapasztalata, hogy a szervezők figyelnek a zajproblémára. Pl. a Sound nagyszínpadon korábban befejezik a programot, mint a kisebb helyszíneken. 

    10. Bati János, Balatonalmádi: Folyamatosan, sokszor több, mint 10 napos rendezvényeik vannak Balatonalmádiban. Próbálkoztak már többféle irányba fordítani a színpadot. Sok eredményt nem tudtak elérni, a notórikus panaszosok mindig bejelentkeznek. Hangterjedési érdekesség (11 után a hangosítás hangerejét leveszik, a rendezvény területén már nem hallatszik az előadás, de a hegyen még hallható).

Kérdése, mik a jogi lehetőségek akkor, ha feljelentik a rendezvényt, kié a felelősség, kinek kell a bírságot fizetni?

Kiszolgáltatott helyzetben érzi magát, mint rendezvényszervező.  A megoldást keresik.

Dr. Balogh Géza: Egyik lehetőség az, ha csak két-három ember okoz állandó problémát, akkor érdemes lehet költeni rájuk, például finanszírozni az ablak hangszigetelést.

Zárógondolatok - Dr. Molnár Gábor (ügyvezető igazgató, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.)

A térség folyamatosan használja az erőforrásait a mindennapi élete (rendezvények, fejlesztések, turisták fogadása, lakosság élete, stb.) során. Ez akkor jó, ha ez harmonikusan, a szereplők által egyeztetett módon történik. Nyitott kérdés számára a települések együttműködése.

A települések közötti együttműködések során kevésbé látja az egyeztetési, kölcsönös tolerancia szándékát, pedig vannak olyan tevékenységek, melyek hatása a környező településekre is kihat. A Balatonnal, mint erőforrással való gazdálkodás nem lehet csak települési szinten megoldani, vannak olyan témák, melyeket térségi szinten kell kezelni, ehhez keressük az eszközöket, pl. közös önkormányzati rendeletalkotás. Ez azért is nehéz, mert amiket nem települési szinten, hanem annál magasabban térségi szinten kell megoldani, ahhoz még kevesebb lehetőséget adnak a jogszabályok, hiszen a jelenlegi gyakorlatban elsősorban települési, vagy országos szintű szabályozás lehetséges csak.

Felmerült az ismeretanyag elkészítésének igénye. Komplex, szakmai anyag készítését nem tudják vállalni, de az elhangzott konklúziókat, észrevételeket, javaslatokat tartalmazó összegzést készítenek.

Szeretné a folytatást, a konkrét javaslatok meghatározásával. Akár az önkormányzati jogalkotás területén (egységes, közös rendelet javaslat, séma), de kéri a résztvevők segítségét, hiszen ez már nem csak települési feladat, hanem közösen, térségi szinten kellene megfogalmazni a problémát és a megoldási lehetőségeket. Fontosnak tartja a térségi összefogást akár a monitoring rendszer, akár a rendelet sémák stb., kidolgozása témájában.