HU | EN
logo logo

Balaton Fejlesztési Tanács
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.

HU | EN

Gazdaság

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területére vetített, az országos átlag arányában kifejezett egy lakosra jutó települési gazdasági erő (TGE) hosszú időtávban egyre mérséklődő mértékű, mely körülmény a Balaton térségének fokozatos gazdasági pozícióvesztését jelenti. A pozícióvesztés a Budapest nélküli vidéki átlaghoz képest is kifejeződik. Az adatokból belátható időtávban a gazdasági pozícióvesztés többlépcsős szerkezetet mutat. Az első ilyen szakasz a ’90-es évek közepétől a századfordulóig tartott, ekkor azonban még a BKÜ-ben az egy lakosra jutó települési gazdasági erő magasabb volt, mint a Budapest nélküli vidéki átlag. Az üdülőkörzetben mért TGE 2000 és 2001-ben standard maradt és együtt mozgott az országos értékekkel, ezt követően azonban a két érték különvált.

1. ábra TGE/fő az országos átlag arányában


2. ábra TGE/fő a (Budapest nélküli) vidéki átlag arányában


Az országos értékek lassú emelkedést mutattak, a BKÜ értékek viszont hozzájuk képest tovább gyengültek. Az üdülőkörzetben bekövetkezett újabb gyengülés 2002 és 2006 között zajlott le, amit újabb három éves stagnálási időszak követett.

A gazdasági válság Magyarországon kibontakozó hatásai leglátványosabb módon 2009-ben fejeződnek ki, ekkor a települési gazdasági erő egy lakosra vetített BKÜ átlaga a Budapest nélküli vidéki átlag szintjének közelében realizálódott. Ezt követően 2010-ben azonban már a javulás jelei mutatkoznak, gyakorlatilag a válság előtti időszak értékei térnek vissza, de ehhez képest 2011 során az egy évvel korábbi bíztató jelek gyengülése észlelhető.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) keretében 2007 és 2014.12.04. között összesen 2718 projekt esetében ítéltek meg támogatást a BKÜ települései számára, amellyel összesen 271 043 918 334 forint megítélt támogatásban részesültek, ez az országos érték 2,6%-a. A fejlesztési időszak magas pályázati aktivitással jellemezhető.

A BKÜ 180 településéből 18 olyan település volt, ahol a projekt helye szerint nem nyújtottak be forrásszerzésre pályázatot. Az eredményességet tekintve a BKÜ 27 községének nem volt támogatott projektje, ami az összes település 15%-a. A KÖZOP nélküli egy főre jutó megítélt támogatások arányának megyei rangsorában a BKÜ a középmezőnybe sorolható.

3. ábra Az egy főre jutó megítélt támogatások aránya az országos átlag százalékában KÖZOP nélkül 2007-2014.12.04. között


4. ábra Az egy főre jutó kifizetett támogatások aránya az országos átlag százalékában KÖZOP nélkül 2007-2014.12.02. között


A kifizetett források alapján viszont a BKÜ már kevésbé eredményes. Az egy főre jutó kifizetett támogatások aránya KÖZOP nélkül az országos átlagnak csupán csak 84%-a. A BKÜ gazdasági pozícióvesztése értelemszerű összefüggésben áll a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai versenyképességének gyengülésével.

5. ábra Vendégszám, vendégéjszaka szám és átlagos tartózkodási idő a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein


Egyre kevesebb a külföldi, és több a belföldi vendég, mindez az eltöltött vendégéjszakák csökkenésével társul, ami az átlagos tartózkodási idő mérséklődését eredményezi. Az átlagos tartózkodási idő csökkenésével párhuzamosan a jövedelmezőség terén is módosulás figyelhető meg.

A 2011-es adatokhoz képest az átlagos tartózkodási idő alacsony mértékben ugyan, de éves szinten növekedett, azonban messze elmarad a 2000-es évek elején mért értékektől. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitás kínálata az eltöltött vendégéjszakák számához igazodó módon mozdult el, ami az idegenforgalmi főszezon időszakában mutat viszonylagos kihasználtságot, eredményez jövedelmezőséget.

A BKÜ foglalkoztatottsági helyzetképe a munkanélküliség ciklikus ingadozásainak függvényében változó. A munkanélküliség és a foglalkoztatottság egymással szorosan összefüggő ciklikus ingadozásait a turizmusgazdaság térségi működése okozza, vagyis az idegenforgalom szempontjából hangsúlyos és kevésbé hangsúlyos szezonok periodikus váltakozásai váltják ki.

6. ábra Becsült negyedéves munkanélküliségi ráta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, annak parti-partközeli és háttér településein 2000-2014 között


Teljes foglalkoztatottsági helyzetkép a népszámlálások kapcsán mérhető. 1990-ben az aktív keresők, foglalkoztatottak éves száma 45,5 %-a volt a BKÜ térségének össznépességéhez képest, ez a nagyságrend a 2001-es népszámlálás időpontjára 37 %-ra csökkent. A 2011-es népszámlálás során újabb nagymértékű változás mutatható ki. A teljes foglalkoztatottsági ráta 62,1 %-ra nőtt a BKÜ-ben. Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy a kormányzat által megteremtett közmunkaprogram, illetve az ebben foglalkoztatottak nagyban árnyalják a képet. A rendelkezésre álló statisztikai adatok jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a közmunkaprogramban foglalkoztatottakat elkülönítve készülhessenek foglalkoztatottsági vizsgálatok. Az üdülőkörzet munkanélküliségi mutatói évtizedes tendenciában növekvő mértéket mutatnak. A munkanélküliség ciklikus ingadozásai a közvetlen Balaton parti településeken mérhetők leginkább, a Balaton partvonalától távolodva a ciklikus ingadozás hatása kisebb, vagy már egyáltalán nem mérhető. A munkanélküliség a harmadik negyedévben, vagyis az idegenforgalmi főszezon időszakában a legalacsonyabb, az első negyedévben pedig a legmagasabb. A térség foglalkoztatási jellemzőinek évtizedes növekvő tendenciája 2012-ben megtorpant.

A megtorpanás, vagyis a 2009-es év növekedési csúcsához képest megfigyelhető mérséklődés tényét az idegenforgalmi főszezonban mért munkanélküliségi adatok is alátámasztják, összességében azonban tízéves periódus alatt a munkanélküliség növekedése az idegenforgalmi főszezon időszaka alatt is kimutatható.

A pályakezdő munkanélküliségi ráta évtizedes viszonylat alapján 2002 és 2006 között növekvő, 2007-2008-ban csökkenő, 2009-ben magas, 2010-ben viszont az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét mutatja, 2011-től kezdve viszont folyamatosan és egyre nagyobb ütemben nő. A pályakezdő munkanélküliség értékeinek változása szoros összefüggésben áll az üdülőkörzetben lezajló vándorlás, és az állandó népesség életkor összetételének módosulási folyamataival.