|
A Balatoni Fejlesztési Tanács 2007.-ben elfogadta a Balaton Közlekedésfejlesztési Stratégiáját. E rövid- és középtávú cselekvési javaslat szerint a balatonfenyvesi kisvasút fejlesztésére a szakértők egy nagyobb szabású, komplex térség- és turizmusfejlesztési projekt keretében látnak reális lehetőséget. A Balatoni Integrációs Kht. Programkoordinációs Irodája ennek megfelelően egy kiinduló koncepciót javasol összeállítani a térségben található vonzerők és a kisvasút együttes fejlesztésére. A kidolgozandó projekt kapcsán a Balatoni Integrációs Kht. felvállalta a bonyolító feladatát, ennek megfelelően első lépésként 2008. április 2.-án egyeztető találkozót tartott Balatonfenyvesen. A találkozó során meghatározásra kerültek a projekt fő irányai és alappillérei. A közelmúltban történt második alkalommal a már összeállított háttéranyag kapcsán egy kibővített műhelymegbeszélésen a térség vállalkozóinak, önkormányzatainak és illetékes intézményeinek bevonásával kívánta feltárni a további fejlesztési lehetőségeket. A dél-dunántúli ROP a Balaton vonatkozásában már a 2008. évre szóló akciótervében szerepeltette azt a támogatási prioritást, amely olyan komplex turisztikai termékfejlesztést támogat igen jelentős összeggel, ahol több fejlesztési részelem, közöttük fürdő- és kisvasúti fejlesztés is megjelenik. Ettől függetlenül mind a balatonfenyvesi, mind a buzsáki önkormányzat foglalkozott turisztikai termékfejlesztés lehetőségével, amelyhez csatlakozott a csisztapusztai fürdőt jelenleg üzemeltető vállalkozó nagyszabású fürdőfejlesztési elképzelésével. A többé-kevésbé egymástól függetlenül induló koncepciókat a Balatoni Integrációs Kht. munkaszervezete kapcsolta össze és tett javaslatot térségi vállalkozók bevonásával egy, a kisvasutat, mint fő kiszolgáló közlekedési rendszert is magában foglaló összetett fürdő-, falusi turizmus- gasztronómiai turizmus- és lovas turizmusfejlesztési projektre. A projekt középpontjában a jelenlegi elképzelések szerint a munkanevén Csisztakörnyéki Terület-, Vasút- és Turizmusfejlesztési Zrt. (CsTVT Zrt.) áll, melynek tulajdonosi körébe az érintett települések önkormányzatai, a fejlesztésben érdekelt és abban anyagilag is részt vevő vállalkozók, (többek között a Balaton-Boronka Kisvasút Kht.) valamint a szakmai management tagjai egyaránt beletartozhatnak. Ez a társaság kezdi meg a projekt előkészítését, nyújt be pályázatot a ROP akciótervében kiírt fejlesztési célra éa bízza meg a Balatoni Integrációs Kht –t a projekt bonyolításával. Az egyik legfontosabb feladat a kívánt feltételeknek megfelelő közlekedési rendszer szervezeti struktúrájának kialakítása. Az e célra létrehozott társaság több különálló vasútüzemet működtet, szervezete, irányítása azonban elsődlegesen szakmai feladatok szerint tagozódik, és csak másodlagosan területileg. A szakmai tevékenység 4 fő szakszolgálatra épül; ezt egészítik ki az igazgatási feladatok: · „P” infrastruktúra: (pályafenntartás) feladatai a vasúti pályahálózatok és kapcsolódó helyhez kötött létesítmények építésének, fenntartásának, üzemeltetésének szervezése, irányítása, végzése. · „G” gépészet: a vasúti járművek beszerzésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása. · „F” forgalom: a vasúti szolgáltatások nyújtása, forgalomszervezés. · „E” értékesítés: a vasúti szolgáltatások tervezése, értékesítése, gazdálkodás irányítása, marketingfeladatok ellátása. · „I” igazgatás: a szervezet működésének biztosítása, gazdasági, munkaügyi, jogi feladatok ellátása. A vasútüzem működtetésének alapja a két műszaki szakterület, amelyek együttműködését, a szolgáltatások előállítását a forgalom szervezi, a szolgáltatások értékesítését pedig az értékesítés végzi. A működtetés hátterét pedig valamennyi szakszolgálat esetén az igazgatás biztosítja. A pályahálózat jövőbeni fejlesztésének alapvetően két részből kell állnia: · a meglévő pálya olyan további javítása, mely elfogadható szolgáltatási színvonalat tesz lehetővé, · a hálózat kiegészítése a turisztikailag érdekelt területek felé (ide értve az üzemen kívüli vonalak megfelelően átgondolt felújítását (újraépítését)). A csisztai vonal további bővítése déli irányban Buzsák községet kapcsolhatja be a kisvasút hálózatába, vasúti kapcsolatot is teremtve a turisztikailag ma is összetartozó területek között. Ehhez mintegy 5 km hosszúságú új pályát szükséges építeni. Balatonfenyvesen mint átszálló-állomáson közvetlen kapcsolat teremthető a két vasútvonal (a nagyvasúti, illetve kisvasúti) átszállói között. A kisvasút fejlesztésén túlmenően a kistérség számos elemből összeálló turisztikai kínálatát egy több szereplőből álló szolgáltatói kör összefogása alakítja ki. Bár a javaslat Zrt. megalakulásával számol, azonban nem zárható ki egy lazább, konzorciális együttműködés sem, ahol csupán a piacra vitellel és a kisvasúttal kapcsolatos feladatok jelentenek közvetlen közös irányítást. Ebben az esetben célszerű minél előbb a konzorciumnak TDM működési formát adni, hogy a kitűzött célok elérhetők legyenek. A Csisztapusztai – Gyógyfürdő fejlesztésére egy fedett, korszerű medence hozzáépítésével közel 1,2 mrd Ft értékben van szándék. Imremajorban a lovas központ nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas pályát, fedett lovagló termet, lovas színházat és számos olyan programot terveznek, amely a meglévő központ jelentős bővítését igényli. A kínálat vonzó unikuma lenne a kisvasúttal közösen történő lóvasúti üzem beindítása. A lovas fejlesztés főbb beruházási elemei: - Szabadtéri lovasstadion a fedeles lovardában használt speciális talajjal, - illetve annak szabadtérre alkalmas változatával – világítással, öntözőrendszerrel, lelátókkal. - A fedeles lovardában megtalálható bár korszerűsítése – hőszigetelés, a fűthetőség miatt; a WC-k felújítása. A bár felett elhelyezkedő tribün felújítása. - A meglévő gazdasági épületek teljes átalakítása korszerű szálláshelyekké. Előtte szilárdburkolat, valamint parkolók létesítése. A lovas központ turisztikai célú fejlesztései: - Kihasználva a Balaton vonzását, szeretnének az ide látogató vendégeknek estére programot biztosítani. Felvették a kapcsolatot a Magyarországon működő lovas színházakkal, a velük kötött megállapodás szerint egész évben folyamatos vendégszereplést vállalnak objektumukban, mely 25 x 65 méteres küzdőterének köszönhetően kivételes lehetőséget biztosít az egész estés produkciók megvalósításához. - A tervezett szabadtéri lovaspálya, nem csak nemzeti és nemzetközi lovasversenyek, hanem koncertek, kutyakiállítások, valamint különböző egyéb kulturális programok megrendezését is lehetővé tenné. - Évről-évre egyre nagyobb az igény lovas gyermektáborok rendezésére, melyben természetesen az Imremajor is örömmel venne részt. - 2008. márciusában a lovarda 3 napos programot szervezett a díjugrató szakágban. A program kettős célt szolgált: edzőtáborként felkészülési lehetőséget adott a magyar válogatott lovasai számára a fedettpályás szezon lezárásaként, másrészt pedig kötelező továbbképzés is volt a díjugrató szakágban tevékenykedő edzők részére. A kurzuson több százan vettek részt. A jövőben több hasonló programot szeretnének rendezni a szabadtéri szezonban is. Az Imremajori kúria magas minőségű szolgáltatás nyújtására alkalmassá tétele érdekében olyan tervet készített, amely a kultúrát, sportot, szabadidő eltöltést, és a pihenést helyezi előtérbe. Az Imremajori kúria főbb beruházási elemei: - Színház terem felújítása, állandó és időszakos kiállítások szervezése - Színházi előadások rendezése, oktatások szervezése - Gyerekprogramok szervezése, bábszínház stb., koncertek - Különböző táncos rendezvények, esküvők, bálok szervezése - Helytörténeti múzeum kialakítása - Imremajor az 50-s évek politikai elitéltek munkatábora, szabadtéri kézműves táborok, vásárok szervezése - Szabadtéri programok (Mászófal, pónizás, röplabda, kerékpártúrák a berekben, hajtányozás és a kisvasúthoz kapcsolódó programok stb.) - Egyéb sportprogramok, edzőtáborok, hagyományőrző fesztivál szervezése - Berek delikát – élelmiszer vegyesbolt felújítása, átalakítása - Irodahelységek és egyéb kiszolgáló helységek felújítása - A működő vendéglátó egység fejlesztése: grill-kert megépítése, melegkonyhás étterem, - A működő vendéglátó egység fejlesztése, fogadó-szálláshely kialakítása a vendéglátó egység felett. Csoportos szálláshelyek – apartmanok megépítése, kialakítása tetőtérben kb: 20 db. - Hagyományőrző jurta tábor építése a hatósági előírásoknak megfelelő mellékhelységek kialakításával az óvoda területén. - Az épületkomplexum akadálymentesítése. Fonyód városa hegyi kilátó és az oda vezető kötélpálya tervével kíván csatlakozni a kínálati palettához, ennek az alprojektnek a költsége és integrálhatósága azonban ma még vizsgálat tárgya. A fentiek alapján a Csiszta - környéki komplex turizmus- és vasútfejlesztési koncepció megvalósíthatóságára -a jelenlegi ismeretek alapján- az alábbi költségbecslést lehet tenni: projektelem | összköltség | Csisztapuszta - Gyógyfürdőfejlesztés | 1 200 millió Ft | Imremajor – lovas fejlesztés | 105 millió Ft | Imremajor – Majorkai tervek | 250 millió Ft | Kisvasút pályafejlesztés 15 MFt/vkm | 210 millió Ft | Kisvasút új pályaszakasz 45 MFt/vkm | 765 millió Ft | Vasúti alépítmény 40 MFt/km | 600 millió Ft | Balatonfenyves – átszálló állomás | 100 millió Ft | | | | | Összesen: | 3 230 millió Ft | | | | Kisvasút - járműbeszerzés | 2-2,5 Mrd – külön finanszírozási konstrukcióban | A fenti költségbecslés alapját képezi, hogy a projekt csak összefogással, valamennyi szereplő összehangolt fejlesztő és marketing tevékenységével lehet nyereséges és csak ez jelentheti a kisvasút fennmaradását. A tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy – mielőbb meg kell szerezni a MÁV állásfoglalását a kisvasút jövőjével kapcsolatban; – a Balaton-Boronkai Kisvasút Kht -ben résztvevő önkormányzatok a projekt megvalósítására nem tudnak jelentős forrásokat biztosítani, ezért fontos a magántőke bevonása, illetve a pályázati lehetőségek kihasználása;– át kell gondolni a kisvasút járműbeszerzését és a hangsúlyt a nosztalgia szerelvényekre kell helyezni, mert a látogatókat ez érdekli leginkább; – célszerű a projekt szakaszolhatóságát is megvizsgálni; |